Az elevenszülő fogaspontyok magyarországi elterjedésének rövid története

Az 1900.-as évek elején egy Buday nevű természetrajztanár a miskolctapolcai Nagy-tóba telepített guppikat Poecilia reticulata, Xifót Xiphophorus helleri és szúnyogírtó fogaspontyokat Gambusia affinis, majd 1938.-ban Paulovics Miklós vérfrissítő telepítést végzett. Egerből származó guppikat helyezett ki, melyek rövid időn belül tömegesen ellepték a tó egész vízrendszerét.
A Budapest-rómaifürdői-tóban és patakban több egymást követő telepítések is történtek, 1931. nyarán
Balás Mihály mollykat Poecilia sphenops és Xifót, még ugyanebben az évben Szilvásy Andor guppikat engedett szabadon.
Az egri strand, hőforrások által táplált tavába 1932.-ben Székely János díszhalakat hozatott; rózsás díszmárnát Barbus conchonius, malabári dániót Danio malabaricus, vitorláshalat Pterophyllum scalare, kínai paradicsomhalat Macropodus opercularis és több elevenszülő fajt, köztük X. helleri vörös és fekete változatokat. Egyes példányok kijutottak az Eger-patakba, itt azonban a
P. reticulata és a X. helleri, valamint ennek hibridjei tudtak csak elszaporodni. 1943.-ban az Eger-patakban megjelentek Józsa László szabadtéri díszhaltenyészetéből kiszökött Black Molly Poecilia sphenops ezüst-fekete foltos változatai, valamint a vitorlás fogasponty Poecilia velifera. 1939.-ben a Hévízi-tóból kifolyó csatornában Dr. Nikolics Ferenc a Gambusia affinis tenyésztésével kisérletezett szúnyogírtási szándékkal. Az elkerített részen lévő gát zsilipjeit valaki kinyította, és a kiszabadult halak rövidesen elterjedtek a tó minden részén. Nikolics megfigyelései szerint nyáron a szúnyogírtó fogasponty tömegesen lejár a Kis-Balatonba.

Az elvadult elevenszülő fogaspontyok hazai elterjedéséről, Wiesinger (1975) által közölt adatok már nem fedik a valóságot az élőhelyek megváltozása miatt.

Szúnyogírtó fogasponty
Gambusia affinis affinis

A törzsalak az U. S. A. déli államaiban Texas keleti részén és Alabamában honos.
Magyarországon a Hévízi-tóban és Miskolctapolca csónakázó tavában is meghonosodott.

Brazília északi részén, Venezuelában, Barbados és Trinidad szigetén honosak. A szúnyoglárvák pusztítása végett a Föld számos pontján, így a mérsékelt égövi országokban, a hőforrások táplálta patakokban és tavakban meghonosították.

Yucatáni fogasponty
Poecilia (Mollienesia) sphenops

Mexikótól- Venezueláig, főleg a partvidéki vizekben honosak. A színváltozatok egész sora ismeretes, a törzsalak színe kékeszöld, ezüst pontokkal tarkítva. Magyarországon a törzsalak, valamint ennek különböző hibridjei terjedtek el.

Vitorlás fogasponty
Poecilia (Mollienesia) velifera

A mexikói Yucatan-félsziget partvidékén, főként a félsósvízben, de a tengerben is élnek. Könnyen kereszteződik a Poecilia (Mollienesia) latipinna és P. sphenops fajokkal, mára ezek a hibridek alkotják az elvadult állományuk jelentős részét.

Mexikói kardfarkú hal
Xiphophorus (Xiphophorus) helleri

Hazája Mexikó dél-keleti vidéke, valamint Guatemala és Honduras.